1.2. Mi a precizitás?

Az ugyanazon jellemző ugyanazon paraméterének több mérése között fennálló eltérés. A rendkívül pontos mérés azt jelzi, hogy a mérések nagyon közel vannak egymáshoz, és minimális eltérést mutatnak.

A 2. ábrán ugyanazon a területen találjuk el a célpontot, de távol a középponttól.

1.4. Mi az ismételhetőség?

Az érzékelő megismételhetősége arra utal, hogy képes többször is ugyanazt a mérési eredményt előállítani ugyanazon körülmények között. Ezért, ha ugyanazt a mérést többször is elvégzik ugyanazzal az érzékelővel, az eredményeknek konzisztensnek kell lenniük.

• Rheonics valóban inline folyamatműszert épít, hogy biztosítsuk, hogy a mérések reprodukálhatósága és ismételhetősége kivételes legyen – általában jobb, mint 0.1-1% az SRV viszkozitásmérőnél.
• Rheonics kalibrációs standardokat futtat NIST nyomon követhető viszkozitási és sűrűségi standardokkal, különböző időpontokban, hasonló körülmények között, biztosítva, hogy minden szonda megbízható és pontos mérést végezzen.
• Az eredmények következetessége elengedhetetlen az ügyfelek minőség-ellenőrzési programjának sikeréhez, mivel ez biztosítja, hogy minden mérés megbízható és pontos legyen. A mérés megismételhetősége lehetővé teszi a különböző tételek eredményeinek könnyű összehasonlítását is.
• Ezenkívül a mérés megismételhetősége gyors és egyszerű hibaelhárítást tesz lehetővé, ha egy folyamat nem felel meg az elvárásoknak.
• Alapján RheonicsA bevált kapuzott fáziszárt hurok technológia, az elektronikai egység stabil, megismételhető és nagy pontosságú leolvasást kínál a meghatározott hőmérsékletek és folyadéktulajdonságok teljes tartományában.
• Az SRV és az SRD operátorfüggetlenek, és valós időben mérnek.
• A hőmérsékleti hatások valós időben kompenzálhatók.

4.2. SRD viszkozitás- és sűrűségmérő Probe R&R teszt beállítása

Teszt 1-A érzékelő:

• Időpont: 10:00
• Viszkozitás: 154.01 cP
• Sűrűség: 0.8271 g/cc
• Hőmérséklet: 40.09 ° C

Teszt 2-A érzékelő:

• Időpont: 10:30
• Viszkozitás: 154.32 cP
• Sűrűség: 0.8273 g/cc
• Hőmérséklet: 40.08 ° C

Ugyanaz az érzékelő, ugyanaz a folyadék, a mérések megegyezése két különböző időpontban. A mérési stabilitással kapcsolatos.

Teszt 1-A érzékelő:

• Időpont: 10:00
• Viszkozitás: 154.01 cP
• Sűrűség: 0.8271 g/cc
• Hőmérséklet: 40.08 ° C

Teszt 2-B érzékelő:

• Időpont: 3:45
• Viszkozitás: 154.60 cP
• Sűrűség: 0.8278 g/cc
• Hőmérséklet: 40.05 ° C

Megállapodás két érzékelő között, különböző helyeken, különböző időpontokban, azonos folyadékban.

A pontosságnak csak a viszkoziméternél van jelentősége, amikor egy newtoni folyadék viszkozitását mérik.

Mivel a viszkozitás a folyadék áramlással szembeni ellenállását írja le, szinte minden viszkoziméter a folyadék ilyen vagy olyan módon történő deformálására – nyírására –, majd ennek a nyírásnak a hatásának mérésére támaszkodik.

A newtoni folyadék nyírással szembeni ellenállása csak a nyírás sebességétől függ. Ha ismert a nyírási sebesség, akkor az a pontosság, amellyel a nyírási ellenállása mérhető, meghatározza a mérés pontosságát.

De sok nehézség áll a viszkozitás mérésében – olyan sok, hogy a viszkozitás szinte mitikus mennyiség, amely a legtöbb folyadék esetében nem is létezik.

Viszkozitás vs. konzisztencia

Szinte mindenki tapasztalt sok közönséges folyadék viszkozitását. A méz például ezerszer viszkózusabb, mint a víz. A méz sokkal hosszabb ideig folyik ki az üvegből, mint a víz. Keményebben kell dolgoznod ahhoz, hogy mézet dörzsölj az ujjaid között, mint a vizet. És ha mézet öntünk a padlóra, sokkal tovább tart a kenés, mint ugyanannyi víz.

Ezek mind a méz szubjektív tulajdonságai – inkább „konzisztenciaként” éljük meg őket, semmint tudományosabb, kvantitatív kifejezésként, mint a „viszkozitás”. Ha azt mondanám, hogy a méz viszkozitása 4,000 centipoise, de a víz viszkozitása csak 1 centipoise, az nem jelentene annyit, mint az összes szubjektív tapasztalat, ami a mézet azzá teszi.

De a méz egy közel newtoni folyadék – nagyjából ugyanolyan viszkozitást mutatna, ha megmérném a légellenállását egy forgó orsón, milyen gyorsan folyik ki egy kalibrált tölcsérből (például Zahn-csészéből), vagy milyen gyorsan áramlik át üveg kapilláris viszkoziméter.

A méz fogyasztója számára azonban a konzisztencia fontosabb, mint a viszkozitást leíró szám. És ez a helyzet a legtöbb ipari, orvosi és háztartási felhasználásra készült és értékesített folyékony termék esetében.

A ketchup a nem newtoni folyadék gyakori példája. Ha például ketchupot öntünk egy hamburgerre, az nem is úgy viselkedik, mint egy folyadék. Egy tócsában terül el, de nem terül el – egy kis kupacban halmozódik fel a tetején, ami addig tartja a formáját, amíg le nem nyomod, akár villával, akár a zsemle tetejével.

A ketchupnak nincs viszkozitása! Konzisztenciája van – így viselkedik, amikor megpróbálja kiszedni a palackból, és hogyan fekszik az ételen. Ha megpróbálja megmérni a ketchup viszkozitását különféle viszkoziméterekkel, számok egész sorát kapja, amelyek mindenhol szétszórva vannak. Még ha egy egyszerű forgó orsó viszkoziméterrel próbálja megmérni, akkor különböző számokat fog kapni attól függően, hogy milyen gyorsan forog az orsó, mennyi ideig mért, és hogy az orsót elmozdította-e az elmúlt néhány másodpercben.

A ketchup viszkozitását lehetetlen meghatározni, mivel minden mérés különbözik minden más méréstől. A ketchupgyártóknak arra van szükségük, hogy számszerűsítsék a termék állagát – állandóan akarják tartani a ketchup konzisztenciáját, mert vásárlóik ezt várják.

Valószínűleg nem olyan márkájú ketchupot szeretne vásárolni, amely néha szépen felhalmozódik a hamburgerére, máskor viszont a kezére és a ruhájára csöpög.